Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Menü

Mire figyeljünk, ha sonkát veszünk?

Húsvét közeledtével az egyik leggyakrabban vásárolt termék a sonka. Csábító akciókkal találkozhatunk az áruházakban, de vajon megéri az olcsóbbat venni? 

 

Csalódás lehet a vége, ha az asztalra csak valami vizes, szivacsos izé kerül a végén. Most elmondjuk mire figyelj, hogy ezt elkerüld!

Először is egy tisztázzuk az alapokat:

Mit nevezünk sonkának?  

A sonka pácolással és szárítással vagy füstöléssel előállított húskészítmény. Többféle létezik: parasztsonkát, nyers, hőkezelt, valamint formában vagy bélben hőkezelt sonkák különböztetünk meg. 

Miből készül?

Idehaza a sertésből készült a legnépszerűbb, de marhából, vadból és baromfiból is készíthető sonka. A sertés legnépszerűbb részei a combja és a lapocka, de hosszú felsált, gömbölyű felsált (azaz diót), felsálvéget és combvéget is vehetünk. A parasztsonka a világpiacon általában a szárított-érlelt sonkát jelenti, itthon füstölt sonkát értünk alatta. Ez leginkább bőrös, szalonnás sertéscomb vagy lapocka, egészben vagy darabolva. Aromáját a pácolás és a füstölés adja.

Lehet combból, lapockából vagy tarjából készült nyers sonkát is venni, ha nem idegenkedünk tőle. A szárítottat főzés nélkül fogyaszthatjuk, a pácoltakat főzve, tojás mellé ajánljuk.

Hőkezelt sonkának nevezzük azt, amit általában szeletelve vagy darabolva lehet venni a felvágottas pultból. Ez azoknak ajánlott akik nem akarnak órákig lassú tűzön főzögetni és inkább hidegtálban gondolkodnak az ünnepek alatt.

Az ördög a pácolásban rejlik!

Azt mondják a szakértők, hogy leginkább a pácolás módja árulkodik rról, hogy mit várhatunk a terméktől.

Hagyományos pácolás során a húst nitritet és sót tartalmazó pácsóba merítik, majd az érettségig pihentetik, ez több hétig eltart. A pácsó a sonkakészítés során évszázadok óta alkalmazott salétrom modern változata. Ez egyáltalán nem káros, olyannyira, hogy még biotermékekben is alkalmazható.

A nagyipar ezt az eljárást igyekezett hatékonyabbá tenni, így született meg a gyorspácolás, ami sajnos a hús minőségének romlásával jár.

A páclevet befecskendezik a húsba, így hetek helyett egy-két nap alatt kész a hamis füstös sonka. Könnyű felismerni az ilyen sonkát, az áru csomagolását megfogva nyomkodja össze, és lám azonnal megjelennek a befecskendező tű ütötte kis lyukacsok! Ugyanígy intő jel lehet a csomagolásban összegyűlt folyadék.

A címkét is olvassuk el figyelmesen! 

A hagyományosan pácolt termékek összetevőinél mindössze két összetevő szerepel a húson kívül: konyhasó és nátrium-nitrát. A gyorspácolt termékek esetében azonban hosszabb felsorolást láthatunk ijesztő nevű összetevőkből, mint: stabilizátorok, antioxidánsok, aromák, ízfokozók, keményítő, színezék, stb… Az íz és az élmény messze nem közelíti meg a hagyományosan pácolt húsokat, az állományjavítók miatt gumis állagra és vizes ízre számíthatunk.

Az árat tekintve nagy eltéréseket láthatunk, és a rengeteg húsvéti akció csábító lehet, de ne legyenek illúzióink! Igazán jó sonkát nem lehet kapni 1000 Ft-Kg-os áron!

A minőségi parasztsonka 3000 ft/kg-os árnál kezdődik, de megéri többet áldozni, hogy büszkén tálalhassunk vendégeink elé az ínycsiklandó ebédet.